Dalainkat új köntösbe öltöztetjük, visszább veszünk a megszokott csapatásból és új stílusoknak adunk esélyt.
Habár nem kizárólag akusztikus hangszereken fogunk játszani, de visszatérünk a korai, utcazenés évek hangulatához!

Mindenképp érdemes eljönni, hiszen új hallgatóknak minden új lesz, de akik már régóta járnak a koncertjeinkre, azokat is sok meglepetés fogja érni!

weinkillers:
Képzeld el, ahogy egy nyári estén egy platón utazol
Veszprémből Révfülöpbe és a haverod komolyan azt állítja,
hogy weinkillers feliratot látott az út szélén.
Elengeded a füled mellett, mivel ez még borgőzös fejjel sem normális kijelentés, másnap pedig ki is derül, hogy megkopott német tudással félreolvasta a weinkeller feliratot. A kifejezés viszont annyira beleég a fejedbe, hogy a közös zenekarotokat így nevezitek el.
2017 óta zenélünk együtt, azóta bejártuk széles országunk kisebb-nagyobb színpadait. Utcazenéltünk ahol csak megfordultunk, de klubokban is közönség elé engedtek már minket.
Visszatérő központi elemünk a muzsika, a tánc és a bor szeretete, erre számíthat mindenki, aki meghallgat, megnéz minket. Zenénkben kavarognak a magyar, ír valamint cigány népzenei alapok, elhozzuk a sírva vigadást és biztos, hogy megmozgatunk mindenkit!

Dalok a farzsebemből és a szívem kamrájából. Dalok az én számból, egy karavánból, és cirkuszi állatoktól. Elefántok, tehenek, majmok.
Amúgy ja. Csak ennyi. Egy gitár és én. Ez van.

Gitárhúrok közé szorult, félig égett, sodort cigaretta huncut melankóliája.

Gondolatmorzsák amivel még pont be lehet panírozni egy dobogó szívet.
Egy keserédes gyümölcskosár.
“Hihetetlen magabiztossággal ordibálva énekeled le a fejünket előadás közben. Olyan amikor zenélsz mintha egy szobában ülnék veled és csak beszélgetnénk. Vicces, hogy a legszomorúbb pillanat előtt elmesélsz valamit amin mindenki elröhögi magát és aztán sírunk.”